A magas vérnyomás és a kockázat mértéke
Tartalom
A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások a magas vérnyomás és a kockázat mértéke a társbetegségek gyógyítása is.
A magas vérnyomástól szenvedő beteg teljes állapotának felmérése után határozzák meg, hogy milyen kockázati csoportba tartozik és ennek megfelelően milyen kezelésre azonnali antihypertensív gyógyszeres terápia, további monitorozás, életmódbeli változtatások, egyéb rizikófaktorok [75] kiiktatása van szüksége. Mindezekről a változtatásokról kimutatták, hogy jelentősen csökkentik a hipertóniában szenvedők vérnyomását.
A magas vérnyomás kockázati tényezői Szerző: MTI A magas vérnyomás kifejlődésének a kövérség és a sok konyhasó egyaránt jelentős kockázati tényezője, együttes hatásuk azonban rosszabb, mint a kettő matematikai összege volna. A fenti megállapítás japán kutatóktól származik, akik az Amerikai Élettani Társaság konferencián ismertett tanulmányukban megjegyzik: ezért egy különleges fehérje a felelős. Hirdetés Fudzsita Tosiro és munkacsoportja patkányokon kisérletezve vizsgálta a sok konyhasót tartalmazó táp hatását a vérnyomásra. Olyan patkányokat sikerült kitenyészteni, melyeknek eleve magas volt a vérnyomása, de különböző mértékben voltak érzékenyek a sóbevitelre. Amikor kövér és sóra érzékeny patkányoknak sok sót tartalmazó tápot adtak, az állatok veséjének sejtjeiben sóra érzékeny receptort aktivált a Rac1 jelű fehérje.
A hipertónia visszaszorítása érdekében a lelki stressz csökkentését célzó különböző programokat hirdetnek, mint például a biofeedback biológiai visszacsatolása relaxáció, vagy a meditáció. A tudományos vizsgálatok azonban többnyire nem támasztják alá ezek hatásosságát, mivel ezek a tanulmányok általában gyenge minőségűek.
A hosszú távú több mint 4 hetes alacsony nátriumtartalmú étrend fehérbőrű embereknél hatékonyan csökkenti a vérnyomást, mind magas, mind normális vérnyomásúaknál.
Az étrend egyik fő jellemzője a nátriumbevitel korlátozása, bár az étrend káliumbanmagnéziumbankalciumbanvalamint fehérjében is gazdag. A fizikai mozgás hatására értágító anyagok nitrogén-monoxid, prosztaglandin, endorfin szintje megnő a vérben, míg csökken az ereket szűkítő anyagok szintje. Emellett javul az endotheldiszfunkció és ezzel párhuzamosan az erek tágulékonysága is.
A fizikai mozgás hatására csökkenő nyugalmi pulzusszám, csökkenő pulzus- és perctérfogat szintén vérnyomást csökkentő hatású. A mozgás emellett mérsékli az elhízást, jó hatással van az általános közérzetre és csökkenti a belső feszültséget, a stresszt is.
A fentiek ellenére nem ajánlott az ellenőrzés nélküli testedzés, a nagyon magas pulzusszámot eredményező sportok, vagy a préseléssel, erőlködéssel járó sportok. Gyógyszeres kezelés[ szerkesztés ] A magas vérnyomás kezelésére jelenleg többféle vérnyomáscsökkentő gyógyszer létezik, amelyek különböző csoportokba oszthatók.
A kardiovaszkuláris kockázat beleértve a szívinfarktus és a stroke esélyét és a mért vérnyomásérték határozzák meg az előírt gyógyszereket.
Nincs egyetértés a szakértők között abban, hogy melyik a legjobb gyógyszer. Ugyanezek az ajánlások az ACE-gátlók angiotenzin-konvertáló enzim gátlók használatát javasolják a fiatalabb betegek számára. Az alfa-blokkolókat kivéve az előbb felsorolt gyógyszerek javasoltak Kanadában is.
A JNC7 amerikai [8] és az ESH-ESC európai [9] módszertani ajánlások azt támogatják, hogy kétféle gyógyszerrel kezdjék a kezelést azok, akiknek a szisztolés vérnyomása több mint 20 Hgmm-rel, a diasztolés pedig több mint 10 Hgmm-rel magasabb az ideálisnál és vagy többletkockázatú betegek esetén. A renin—angiotenzin rendszer gátlói és a kalciumcsatorna-blokkolók, valamint a renin-angiotenzin rendszer gátlói és a vizelethajtók együttes használata a leggyakoribb. Bár ezek kényelmi szempontból vonzóak, leginkább azok számára megfelelőek, akiknél az egyes gyógyszerek dózisa be van állítva.
A rezisztens hipertónia kezelésére az Egyesült Királyságban [99] és az Egyesült Államokban is kiadtak egy módszertani ajánlást.
