Magas vérnyomás esetén a fej forog. Bizonytalan világ | mahjong.co.hu
Tartalom
Különböző képzelőerejű betegek külön-féleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt. Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól.
Lehet, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen menni. A valódi, az egyensúly-érzékelő rendszer betegségéből kiinduló szédülés azonban forgó, ingadozó jellegű, vagy olyan, mintha gyors liftben utaznánk. A forgó jellegű szédülésnél a beteg körhintában érzi magát.
Legtöbbször amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is múlik, de előfordulhat, hogy rendszeresen és huzamosabb ideig fennáll ez az állapot — ilyenkor érdemes utánajárni, mi is okozhatja ezt a kellemetlen tünetet. Amikor nem […] Bizonyára veled is megesett már, hogy hirtelen megfordult körülötted a világ, és ha nem kapaszkodtál volna meg, valószínűleg a padlón landoltál volna. Amikor nem kell félni Természetesen nem kell egyből megijedni, ha olykor ránk jön a szédülés, mivel amíg ritkán jelentkezik, enyhe lefolyású és rövid ideig tart, addig felesleges lenne felkeresni a háziorvost. Csakúgy, mint abban az esetben, ha mi magunk is tudjuk, miért forog körülöttünk a világ, tehát ha egy konkrét okra pl. Valószínűleg te is tisztában vagy vele, ha nem eszel, illetve iszol eleget, akkor könnyen lemehet a vércukorszinted, aminek jellemző tünete a szédülés.
Az ingadozónál olyan érzés alakul ki, mintha a környezet előre, hátra vagy oldalra mozdulna el. A "liftérzés" esetében pedig zuhanást, süllyedést, esetleg hirtelen emelkedést érzünk. Mindenfajta szédüléshez bizonytalanságérzés, félelem is társulhat.
Gyakori panasz a hányinger, sápadtság, izzadás. Az egyensúlyérzékelő rendszer belső fülben található labyrinthusából kiinduló szédülés heves, forgó jellegű, amit középfülgyulladás is okozhat. A Meniére-betegségben a hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülést hallászavar, fülzúgás, hányinger, hányás kíséri. A nagyothallás a rohamok között is megmaradhat, roham alatt azonban fokozódik.
Mi okozhat szédülést?
Oka a labyrinthus betegsége, a hátsó koponyagödör daganata, sclerosis multiplex, nikotinmérgezés, agyhártyagyulladás, alkoholos állapot lehet. E tünetek jelentkezhetnek bizonyos agyi verőerek keringészavara következtében is. Az egyensúlyérző rendszer bántalma áll a migrénes roham szédülése mögött is. Szédülést idéznek elő különféle agyi betegségek, így daganatok, vérellátási zavarok, vírus fertőzések is, persze magas vérnyomás esetén a fej forog, amelyek a koponyában elhelyezkedő egyensúly-érzékelő rendszert, központot és az azzal kapcsolatos idegsejteket, idegeket, vérereket valamilyen formában érintik.
Kisagyi daganatokban gyakori a szédülés. Nem szabad elfelejtkezni a koponya sérülései, az agyrázkódás után kialakuló szédülésről sem.
Az agyvérzés, agyi érelmeszesedés talaján létrejövő szédülés nem forgó jellegű, hányással, rosszulléttel azonban járhat. Szédüléshez vezethet a túlzott alkohol- nikotinfogyasztás is.
A szédülés típusai és lehetséges okai
Az extrém magas vérnyomás által kiváltott szédülés sem ritka. Szédülést idézhetnek elő a vérnyomáscsökkentő szerek is. Ennek egyik oka lehet a vérnyomás túlzott csökkenése, de állhat a háttérben úgynevezett orthostaticus hypotonia is.
Ez utóbbi esetben a beteg vérnyomása felálláskor hirtelen leesik, ami átmeneti agyi keringészavart idéz elő.
A magas vérnyomás tünetei - Jellemző panaszok
Az orvosnak mindig fel kell hívnia a beteg figyelmét arra, ha egy szernél előfordulhat ez a mellékhatás. Sőt e gyógyszereket általában este, lefekvéskor kezdik szedetni, és kis adaggal kezdve, lassan építik fel a terápiás napi dózist.
Szédülést okozhat még súlyos vérszegénység, kimerült állapot, kialvatlanság.
- Túl sokszor szédül?
- Mit kell bevenni éjszakai magas vérnyomás esetén
- Vertigó, gyengeségérzés, egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés és más szédülékenység.
Talán a magas vérnyomás okozta szédülésen kívül az egyik leggyakoribb oka e panasznak a nyaki gerinccsigolyák meszesedése. Ekkor főleg a fej forgatásakor lép fel a bizonytalanság érzése, de forgó jellegű szédülést is előidézhet az elváltozás. Kiválthatja azonban nyaki verőér-meszesedés okozta szűkület, de szívbillentyű-betegség, anyagcsere-rendellenesség is.
Látászavaroknál, szemészeti elváltozásoknál sem ritka e kellemetlen panasz. A belgyógyászati betegségek közül heveny gyomorhurut, epehólyag-gyulladás, alacsony vércukorszint, mellékvese-elégtelenség is előidézheti.
Éppen ezért fontos, hogy minél korábban ismerjük fel a betegséget, hiszen csak így van esélyünk arra, hogy az időben elkezdett terápiával megelőzzük a szövődmények kialakulását.
A szemészeti, belgyógyászati betegségek okozta szédülés inkább bizonytalansággal, labilitásérzéssel, imbolygó járással jár együtt. A szédülés okát mindig érdemes tisztázni. A szédüléssel foglalkozó ambulanciákon a kivizsgálás összetett. Tartalmaz ideggyógyászati vizsgálat mellett szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot is.
A pulzus, vérnyomás és érelmeszesedés a Germán Gyógytudomány szerint
A panasz csak az ok pontos tisztázása után orvosolható. A kezelés pedig attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben. A korai, alapos orvosi vizsgálat megelőzheti olyan nagyobb baj elkerülését, ami bénuláshoz, súlyos esetekben akár halálhoz is vezethet.