Rokkantsági hipertónia kiadására. Gyakran használt BNO kódok

Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemrehogy időben értesüljön a megváltozott munkaképességű személyeket érintő fejleményekről! A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás melletti munkavégzést érintő legfontosabb változás, hogy A legfontosabb kedvezmény a kifizetőt megillető jelentős szocho-kedvezmény és szakképzési hozzájárulás kedvezmény, amelynek szabályait szintén ismertetem ebben az összefoglalómban.

A vonatkozó fontosabb joszabályi rendelkezéseket az összefoglalóm végén olvashatja el. Tekintsük át a ben hatályos szabályokat! Összefoglaló A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül, amely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér százalékát, vagyis ben a ezer forintos minimálbér másfélszeresét, azaz a Nagyon lényeges elem, hogy csak akkor kell az ellátást megszüntetni, ha három egymást követő hónap mindegyikében magasabb lenne a kereset, mint a fent megjelölt összeg.

Ha például valaki májusban és júniusban többet keres, de júliusban kevesebbet, mint a minimálbér másfélszerese, akkor nem kell megszüntetni az ellátását. Ha augusztusban és szeptemberben ismét többet keres, de októberben megint kevesebbet, akkor továbbra sem kell megszüntetni az ellátását.

Ha viszont novemberben, decemberben és a következő év januárjában egyaránt többet keres a minimálbér másfélszeresésénél, akkor az ellátását meg kell szüntetni. Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A garantált bérminimum ben ezer forint, tehát a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozó egyéni vagy társas vállalkozó ennek a másfélszeresénél, Közterhek A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő munkája utáni járulékfizetés attól függ, milyen jogviszonyban dolgozik.

A munkaszerződés vagy hasonló munkavégzésre irányuló jogviszony alapján szerzett kereset után a megváltozott munkaképességű dolgozónak az általános szabályok szerint kell megfizetni az adókat és járulékokat.

Ha a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy egyéni vagy társas vállalkozóként tevékenykedik, akkor rokkantsági hipertónia kiadására a minimálbér, idén ezer forint   illetve a fenti középfokú végzettséget igénylő esetben a garantált bérminimum, ezer forint után - 10 százalék nyugdíjjárulékot, - a minimálbér másfélszerese után 8,5 százalék munkaerőpiaci- és egészségbiztosítási járulékot fizet.

Munkáltatói kedvezmény A szociális hozzájárulási adót a főszabály szerint az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét után, társas vállalkozás legalább a minimálbér ,5 százaléka után fizeti meg — kivéve, ha megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása miatt vonatkozik rá a következőkben ismertetett szocho-kedvezmény: A szociális hozzájárulási adóról szóló A hivatkozások releváns rendelkezéseit az összefoglalóm végén ismertetem.

A rehabilitációs kártya jogintézménye A szocho-kedvezmény maximális havi mértéke: minimálbér kétszerese x szocho mérték, vagyis Katások közterhe Ha a megváltozott munkaképességű rokkantsági hipertónia kiadására kisadózó vállalkozó katásakkor főállású kisadózónak minősül, vagyis 50 ezer Ft tételes adót vagy választása szerint 75 ezer Ft tételes adót kell fizetnie, ezzel kiváltja - az iparűzési adón kívül - az összes adó- és járulékfizetési kötelezettséget.