Plazmaferezis és hipertónia

A glomerulonefritisz veseszövet-gyulladás Szerző: Hypertonia - Dr. Bajcsi Dóra belgyógyász, hipertonológus, nefrológus Glomerulonefritisz során a glomerulusok és a bennük lévő szűrőhártyák károsodnak, így áteresztik a szervezet számára fontos fehérjéket vagy vörösvértesteket. Mi a glomerulonefritisz? A vese mely része károsodik ekkor?

Home Vérplazma magas vérnyomás Vérplazma magas vérnyomás Gyógyvíz ellenjavallat: magas vérnyomás és vizenyő esetén nem alkalmazható a gyógyvíz!

A vese szerkezeti egységei a vesetestecskék latinul nefronok. Születéskor mindkét vesénkben átlagosan millió vesetestecske van. A vesetestecskéknek a plazmaferezis és hipertónia a vizelet szűrését végző részét nevezzük glomerulusnak.

Plazmaferezis program - donor kerestetik

A glomerulus tartalmaz egy hajszálérgomolyagot, ez végzi a vizelet szűrését egy szűrőhártyán keresztül. A szűrőhártyának az a feladata, hogy kiválassza a felesleges folyadékot, ionokat és salakanyagokat, viszont visszatartsa a szervezet fontos alkotórészeit, így a fehérjéket és a vörösvértesteket is.

A károsodást legtöbbször valamilyen kóros immunfolyamat a szervezet a saját veseglomerulusai ellen indít úgynevezett autoimmun reakciót és a következményes gyulladásos folyamat váltja ki; ritka esetben károsodhat a glomerulus más mechanizmussal is pl.

Milyen korosztályt érint a betegség? Plazmaferezis és hipertónia bármely életkorban előfordulhat, leggyakrabban mégis középkorú felnőtteket érint. A kórképek között vannak típusos gyermekbetegségek és vannak olyanok is, amelyek elsősorban felnőttekben alakulnak ki.

Idős életkorban is előfordulhat glomerulonefritisz, bár az idős betegekben sokkal gyakoribb a magas vérnyomás és a cukorbetegség okozta vesebetegség. Hirdetés Hogyan csoportosítjuk a glomerulonefritiszeket? Heveny akut vagy idült krónikus glomerulonefritisz A glomerulonefritiszek jelentkezhetnek heveny módon, azaz hirtelen kezdettel. Ekkor a gyulladásos reakció friss, a klinikai tünetek néhány napon, héten belül egyértelműen észlelhetők.

Van azonban idült forma is, amely lassan, évek, évtizedek alatt károsítja a vesét, ekkor a gyulladásos reakció elhúzódóbb, és hegesedést hagy maga után. Elsődleges vagy másodlagos glomerulonefritisz Elsődleges folyamat esetén nem lehet azonosítani, hogy mi váltotta ki a glomerulusok károsodását okozó általában autoimmun folyamatot. Másodlagos betegség esetén van egy konkrét ok, amely felelőssé tehető a kórkép kialakulásáért: ez lehet akár fertőzés pl.

Csak a vesét érintő vagy szisztémás betegség részeként jelentkező glomerulonefritisz Vannak csak a vesét megbetegítő kórképek, de van olyan forma is, amely több szervrendszert érint pl.

Ez utóbbi esetben például ízületi fájdalom, duzzanattüdő köhögés, vérköpésfelső légúti orrfolyás, orrvérzésbőr apró bevérzések a bőrön és más szervi érintettség is társul a klinikai képhez.

A vérben lecsökken a fehérjék, elsősorban az albumin mennyisége. Mivel a vérben lévő fehérjék tartják az érpályában a folyadékot, ilyen esetben a szövetek közé áramlik a folyadék, és vizenyő jelenik meg. A vizenyő nemcsak a gravitációnak megfelelően, azaz az alsó végtagon jelentkezhet, hanem gyakran testszerte megfigyelhető — jellegzetes a szem körüli vizenyő.

A vizenyők plazmaferezis és hipertónia miatt súlyos esetben a beteg testsúlya akár kg-mal is megnövekedhet rövid időn belül. Amennyiben a glomerulonefritisz veseelégtelenséget is okoz, a vizelet mennyisége lecsökkenhet.

További tünetként plazmaferezis és hipertónia a beteg vérnyomása is megemelkedik. Súlyos, elsősorban többszervi megbetegedéssel járó, heveny esetekben láz, elesett állapot is társulhat a klinikai képhez, illetve megjelenhetnek más szervek érintettségének a tünetei pl.

Sajnos olyan esetek is vannak, amikor a betegséget már olyan előrehaladott formában diagnosztizálják, hogy a betegnek vesepótló kezelésre van szüksége. A fehérjevizeléssel a betegek az immunrendszer védő fehérjéit, az immunglobulinokat is elvesztik, emiatt hajlamosak fertőzésekre. Az alvadási faktorok vesztése miatt a vénás trombózis veszélye is nagyobb. Hogyan diagnosztizálható? A diagnózisban alapvető a labor- és vizeletvizsgálat.

A vizeletben vér és kóros mennyiségű fehérje jelenik meg. A vér ürítése a legtöbb esetben nem látható szabad szemmel, ezt mikroszkópos vérvizelésnek nevezik.

A laborvizsgálat során nagyon fontos a vesefunkció vizsgálata, ugyanis nem mindegyik, de bizonyos glomerulonefritiszek veseelégtelenséget is okoznak, ilyenkor megemelkedik a méreganyagok szintje, azaz az ureanitrogén és a kreatinin mennyisége nagyobb lesz a vérben.

Ha a vese nem méregtelenít megfelelően, akkor ioneltérések is lehetnek, ezeket is fontos vizsgálni. Súlyosabb fehérjevizelés esetén a fehérje és az albumin szintje lecsökken a vérben, emellett a vérzsírértékek megemelkednek.

Glomerulonefritiszekben lehet vérszegénység, magasabbak lehetnek a gyulladásos értékek is.

Kérdések és válaszok a plazmaadásról 1. Mi a különbség a plazmaadás és a véradás között? Véradás során mindkét alkotórész levételre kerül, míg plazmaadás során a vérplazma egy része kerül csak levételre, az alakos elemeket vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke sóoldat kíséretében visszajuttatjuk a keringésbe. A vér hány százaléka vérplazma?

A labor- és vizeletvizsgálat mellett a másik alapvető diagnosztikus lépés a hasi ultrahang, mely során meghatározzák a vesék nagyságát, alakját, illetve vizenyő esetén azt is ellenőrzik, hogy van-e a hasüregben folyadék. Heveny glomerulonefritisz esetén a vesék normális méretűek, nemritkán nagyobbak a normálisnál.

Krónikus, hegesedő esetekben a vesék kisebbek, előrehaladott stádiumban lehetnek zsugorodottak is. A fenti vizsgálatok után a beteget a háziorvos nefrológiára irányítja heveny esetben, ha a hasi ultrahang nem elérhető rövid időn belül, akkor akár anélkül is szükséges elsőbbségi nefrológiai szakvizsgálat. Ha a klinikai kép lehetővé teszi, akkor — mivel fertőzésekhez is társulhat glomerulonefritisz — fontos, hogy mielőbbi góckutatás történjen.

A góckutatás részeként a hasi ultrahang mellett mellkasröntgen, fogászat, fül-orr-gégészet, vizelettenyésztés, nőgyógyászati, illetve urológiai vizsgálat, emellett a vérből vírusdiagnosztikai vizsgálat javasolt. Súlyos vizenyők esetén nemcsak a hasban, hanem a mellkasban mellkasröntgen és a szívburokban szívultrahang is keressük a folyadékot; több szervet érintő betegség gyanúja esetén természetesen az érintett szerv vizsgálata is elengedhetetlen.

Nefrológia A nefrológia a vese belgyógyászati betegségeivel foglalkozik, azt vizsgálja, magának a vesének a szöveteiben van-e olyan elváltozás, ami a működőképességét befolyásolja, csökkenti. Sajnos, a magas vércukorszint tönkre tudja tenni a vese ereit, aminek következtében ezek működése csökken, a vérben felszaporodik azoknak a salakanyagoknak a mennyisége, amit ki kellene választania a szervezetből.

Ezzel párhuzamosan vérnyomás emelkedést is létre tud hozni. Egyes glomerulonefritiszek — főleg időskorban plazmaferezis és hipertónia társulhatnak daganatos betegségekhezígy tumorkutatás is történik. A nefrológiai szakrendelésen speciális vérvételeket, úgynevezett immunlaboratóriumi vizsgálatokat végeznek. Ezek közelebb juttathatják a nefrológust a diagnózishoz, azonban egyértelmű diagnózis általában csak a vese szövettani mintavételével, vesebiopsziával nyerhető.

A mintavétel előtt kiemelten fontos a vesék méretének ismerete, ugyanis zsugorodott vesék esetén már nincs értelme a biopsziának.

Kérdések és válaszok a plazmaadásról

Amellett, hogy a zsugorvese mintavételének nincs érdemi információértéke, a vérzésveszély is nagyobb kisebb vese szúrása esetén. Ezek miatt zsugorodott vese esetén nem javaslunk biopsziát. Normális vagy nagyobb méretű vesék esetén azonban az esetek túlnyomó többségében a vese szövettani mintavétele adja meg a diagnózist. Ez a beavatkozás helyi érzéstelenítésben, ultrahangvezérlés mellett történik. A beteg hason fekszik, a hasa alá harántpárna kerül, hogy a vese jól látható és a szúráshoz jól elérhető legyen.

mahjong.co.hu Belgyógyászati Klinika, Nephrológia-Hypertónia Centrum, Dialízis Központ

A bal vese alsó pólusából történik a mintavétel. Általában szúrásra van szükség a megfelelő mennyiségű és minőségű glomerulusszám eléréséhez, ezt a mintavétel helyszínén egy patológusasszisztens mikroszkópos vizsgálattal ellenőrzi.

A mintavételt követően a beteg a hátára átfordul, a szúrt vese alá homokzsákot helyeznek, és feküdni kell — intézeti protokolltól függően órán keresztül. Ez idő alatt rendszeresen ellenőrzik a vérképet, figyelik a vizelet színét. Másnap megnézik ultrahanggal a szúrt vesét annak ellenőrzésére, hogy kizárják az esetleges vérzéses szövődményt.

Néhány mm-es vese körüli vérömleny előfordulhat, ez ártalmatlan jelenség, és gyorsan felszívódik. A komolyabb vérzéses szövődmények aránya szerencsére egy százaléknál kisebb, és ez is elállítható katéteres úton.

A patológus a veseszövet értékelése során megadja a diagnózist, emellett meghatározza az aktív és krónikus eltérések arányát is. Ezek ismeretében a nefrológus meg tudja tervezni a kezelést, és információt tud a betegnek nyújtani a várható kimenetelről. A glomerulonefritisz kezelése Komplex vesevédő kezelés Nemcsak glomerulonefritiszes, hanem minden vesebeteg számára fontos a komplex vesevédő kezelés, amellyel a vese épen maradt részeinek tehermentesítése, megvédése a cél.

Bármilyen okból betegszik is meg a vese, az épen maradt részeket nagyobb terhelés éri, plazmaferezis és hipertónia, emiatt fontos a tehermentesítés. A vérnyomás egyensúlyban tartása, normalizálása olyan vérnyomáscsökkentővel, amely plazmaferezis és hipertónia a vese épen maradt részeit.

A glomerulonefritisz (veseszövet-gyulladás)

Vérzsírok, húgysav, szénhidrát-anyagcsere normalizálása. Fertőző góc pl. Társbetegségek egyensúlyban tartása. Ízületi panaszokra adott bizonyos fájdalomcsillapítók és más, potenciálisan vesetoxikus anyagok pl. Immunszupresszív az immunrendszer működését befolyásoló kezelés Az immunszupresszív kezelést autoimmun betegségekben az immunválasz és a gyulladásos reakció csökkentésére alkalmazzuk.

Akkor van értelme adni, ha még van visszafordítható, aktív immunológiai és gyulladásos károsodás a vesében. Amennyiben a vese már zsugorodott, vagy a patológus nem lát aktív folyamatot, csak visszafordíthatatlan hegesedést, nem indítunk ilyen kezelést; ez esetben marad a komplex vesevédő terápia.

Az immunszupresszív kezelések nemcsak a kóros autoimmun-gyulladásos választ csökkentik, hanem sajnos a normális immunválaszt is, emiatt a terápia fő mellékhatása a fertőzésekre való hajlamosság. Az ilyen kezelések megkezdése előtt kiemelten fontos a góckutatás, ugyanis egy lappangó fertőző góc fellángolhat az immunszupresszív terápia megkezdése után.

Vérplazma magas vérnyomás

Emellett arra is fel kell hívnunk betegeink figyelmét, hogy minden apró, potenciálisan fertőzést jelző panasszal, tünettel pl. Szteroidkezelés Immunszupresszív kezelésként leggyakrabban a szteroidot hormont alkalmazzuk, amely immungyengítő és gyulladáscsökkentő hatású. A szteroidkezelést általában 3 napig tartó vénás infúziós kezeléssel vezetjük be, majd ezt követően szájon keresztül adjuk a betegnek.

A dózist fokozatosan csökkentjük. A szteroidkezelésnek vannak mellékhatásai, azonban ezek a dózis csökkentésével fokozatosan enyhülnek. Mivel ez a leggyakrabban alkalmazott immunszupresszív kezelés, így a mellékhatásokat részletesen ismertetjük. Fontos mellékhatások: Nagy dózisú vénás kezelés során plazmaferezis és hipertónia kipirulás.