A jobb tüdő magas vérnyomása. A tüdő magas vérnyomása
Tartalom
Ahogy a szakemberek látják
Főoldal » Betegségek » Tüdőbetegségek » A pulmonális hypertónia, a tüdőben mérhető magas vérnyomás 1. A kapillárisok szűkülnek, majd elzáródnak, elpusztulnak.
Néhány éve még lemondtak az orvosok azokról, akiknél ezt a betegséget diagnosztizálták. Ma már megfelelő kezeléssel, és minél korábbi felismeréssel, ha teljesen nem is tudják meggyógyítani, lényegesen javítani tudják a betegek életminőségét. Nehéz légzés, fulladás, kimerültség, szapora szívverés, időnként elkékülő ajkak, kezek. Bár többféle betegség okozhatja e tüneteket, nem kizárt, hogy a viszonylag ritka pulmonális hypertonia PHmagas tüdővérnyomás áll a háttérben. Gyakran évek telnek el, míg a valódi kiváltó okot felismerik, holott — mint azt a betegség egyik hazai szakembere, dr.
Emiatt a vér csak nehezen tul áramolni a tüdőn keresztül. A nagy ellenállás miatt a szív jobb kamrájának fokozott munkát kell végeznie, amely hosszú távon károsítja a szív izomzatát, ez végül elgyengül.
A jelenleg elérhető kezelés képes csökkenteni a tüneteket, javítja a betegek általános állapotát.
Tünetek A pulmonális hypertónia tünetei a korai stádiumban nehezen észlelhetőek. Kezdetben terhelés közben jelentkezik nehézlégzés, amely később nyugalomban is megjelenik. Jellemző a fáradékonyság, szédülés, akár ájulás is felléphet.
EXTRA AJÁNLÓ
Az ajkak elkékülése cyanosis a romló keringés és az oxigénhiány következménye. A folyadékpangás miatt a bokák körül duzzanat, ödéma is megjelenhet, a hasüregben pedig ascites hasvíz felszaporodás észlelhető.
A betegek magas pulzusra és szívdobogásérzésre panaszkodhatnak. A tüdőbe a jobb kamrán keresztül kerül a vér. A tüdőbe érve a vér leadja a széndioxidot, oxigént vesz fesz.
Az oxigénben dús vér a tüdő kis erein átfolyva eljut a bal kamrába, amely az egész test irányába továbbküldi a frissen, oxigénnel dúsított vért. Normális körülmények között a vér alacsony nyomással, könnyen folyik át a tüdő ereiben.
Egy átfogó kutatás tanulságai
Ha a tüdő ereinek bélése megváltozik, megvastagszik, az ér beszűkül, a vér nehezebben áramlik. Emiatt nő a nyomás a tüdő artériáiban. Kockázati tényezők Ha a pulmonális hipertónia kiváltó oka nem a jobb tüdő magas vérnyomása, idiopáthiás pulmonális hipertóniának nevezi. Ha más betegség következétben jön létre a kórkép, akkor szekunder pulmonális hipertóniáról van szó.
Mi okozza a pulmonális hipertóniát?
Ilyen betegség a tüdőembólia, az empfizéma, egyes autoimmun betegségek, mint a szkleroderma és a lupus, az alvási apnoé szindróma és más alvási rendellenességek, a sarlósejtes vérszegénység, illetve veleszületett szívbetegség. Szintén ilyen gondot okozhat a májcirrózis, az AIDS, a tüdő fibrózisát okozó tüdőbetegséget, a bal szívfél elégtelenség. A magas tengerszint feletti magasságban élők is ki vannak téve a pulmonális hipertónia veszélyének, sőt a kokain is a kockázatti tényezők közöt szerepel.
Szövődmények A betegség szövődményei közül kiemelendő a jobb szívfél elégtelenség cor pulmonale.
Ilyen esetben a jobb kamra fala a fokozott terhelés miatt kezdetben megvastagodik, majd kitágul. A pulmonális hipertónia vérrögképződésre hajlamosít.
A magas vérnyomásra általában csak a szív- és érrendszeri problémák jelentkezése után derül fény, amikor a szervezet már károsodik és bizonyos betegségek kialakulnak. A folyamat azonban egy egyszerű vérnyomás méréssel észlelhető, és folyamatosan ellenőrizhető. PAH, az egyik legalattomosabb betegség Van azonban a magas vérnyomásnak egy másik, igen ritka, de még ennél is sokkal nehezebben felismerhető változata, a pulmonális artériás hipertónia, ami a tüdőt a szívvel összekötő kisvérkörben jelentkezik. A betegség lényege, hogy a tüdő erei megvastagszanak, emiatt a kisvérkörben magas vérnyomás magasnyomás, ami nagyon megterheli a jobb szívfelet.
Felléphetnek szívritmuszavarok és tüdővérzés is. Kivizsgálás A korai stádiumban elkezdett kezeléstől várható a legjobb eredmény. Mivel a kivizsgálás nehézlégzés esetén nem szokott túl hosszúra nyúlni, ezért a kezdeti tünetek jelenlétében nem minden esetben sikerül kimutatni a valódi pulmonális hipertóniát.
Ahogy a tünetek fokozatosan romlanak, a betegség gyanúja tovább nő, ezért az orvos kiegészítő vizsgálatokat írhat elő. A vérvizsgálatok a vér összetételét vizsgálják. A mellkas-röntgenfelvétel során nem csak a tüdő, a szív nagságysága és alakja is megtekinthető.
A betegek közel egyharmadában a mellkas röntgen nem tűnik kórosnak.
Ezek közül a leggyakoribbak: Életkor. A magas vérnyomás kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával folyamatosan nő. Körülbelül 64 éves korig a hipertónia gyakrabban jelentkezik férfiaknál, efölött az életkor fölött azonban nőknél gyakoribb a vérnyomásnövekedés. Családi kórtörténet. A hipertónia a családban öröklődni látszó betegség.
A szív ultrahang vizsgálata során észlelhetőek olyan jelek, amelyek felvetik a tüdőben uralkodó magas nyomás gyanúját. Egyes esetekben a nyugalmi ultrahang nem mutat eltéréseket, de terhelés hatására megjelennek a kóros eltérések a szívben.
Ultrahang vizsgálat belülről is készülhet, ez az úgynevezett transoesophagealis echocardiogram. Ekkor egy hajlékony csőszerű eszközt vezetnek a nyelőcsőbe a szívtájékig. A vizsgálat érzéstelenítéssel történik. A jobb szívfél katéterezés a legmegbízatóbb diagnosztikus módszer a pulmonális hypertónia kimutatására.
- Pulmonális hipertónia: magas vérnyomás a tüdőerekben
- Magas tüdővérnyomás: a kórkép, ami felforgatja a betegek életét - HáziPatika
- Magas vérnyomás 170 100
- Láthatatlan veszély: PAH, a nem mérhető magas vérnyomás - EgészségKalauz
- Szartán magas vérnyomás
- Molnár Dóra, kardiológus A kis vérkörben megnövekedett vérnyomást nevezzük pulmonális hipertóniának.
- Magas vérnyomás 8 oka, 3 tünete és 7 kezelési módja [teljes útmutató]
- Magas vérnyomás gyermekeknél 3 hónaposan